Írj úgy, mint egy jedi, és menekülj meg a hatástalan reklámszövegektől néhány típushiba elkerülésével!

Szeretnéd, ha cégtulajdonosként úgy értékesíthetnél a vásárlóidnak, mint egy jedi mester, aki képes a gondolataival rávenni bárkit a cselekvésre? Van egy jó hírünk, a jó marketingszövegek pont így működnek! A hangsúly a „jón” van. Ugyanis, ha nem tudod mire is kíváncsi az olvasód, milyen hangvételt célszerű elkerülni egy sales szövegben, még a legkörültekintőbben felépített vásárlási folyamatot is könnyedén lerombolhatod néhány szóval. De milyen fordulatokat ne írj le, hogyan emlékezz ezekre? Összegyűjtöttünk néhány típushibát két könnyen megjegyezhető, bölcs jedi mondás köré. Ha megkísért szövegírás során a használatuk, ami a kampányok eredménytelen, sötét oldala felé vezet, lesz időd korrigálni.

“Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!” – Yoda mester

1., A remélem/reméljük és úgy általában a feltételes mód használata

Egy reklám kemény munkával dolgozik meg azért, hogy az olvasója végül úgy döntsön, szüksége van arra, amit a szöveg kínál. Megragadta és mondatról mondatra fenntartotta a figyelmet, leírta a termék részleteit, megválaszolta a kételyeket. Ha idáig eljut a folyamat, akkor vétek azzal agyonverni a kialakult bizalmat, hogy a saját magaddal szemben támasztott pesszimizmusod és kételyeid koronaékszerét odaírod a végére: „Reméljük, ajánlatunk felkeltette az érdeklődésedet…” vagy „Ha úgy érzed, hogy ezt keresed…”, esetleg „Ha mi készítjük az esküvői fotóitokat”.

Ha marad kétsége a termékkel kapcsolatban a vásárlónak mire a sales oldalad végére jutott, akkor a szöveg célt tévesztett. A reklámod vagy képes ellenállhatatlan vágyat kelteni a portékáddal kapcsolatban, képes megválaszolni minden kérdést, vagy nem ad el semmit. Nincs középút. Ha pedig mindent jól írtál meg, akkor udvariasságból véletlenül se írj feltételes módban vagy a választás lehetőségét nyitva hagyva semmit a végére.

Nem fogják érteni, csak annyit éreznek majd, hogy nem vagy biztos a dolgodban. A vásárlódnak kell azt éreznie, hogy szüksége van a termékedre, amennyiben azt sugallod, neked van szükséged a vásárlására, akkor kezdődik az alkudozás. Utóbbi ismét egy olyan nyűg, amit nem érdemes magadra rántani bizonytalan szövegezéssel.

2., A „felsőfok” lusta használata

Egy régi Marketing Navigátorban (szuper marketinges újság, ha nem járatod, hiba) a Marketing Commando csapatából Janata Krisztának volt egy klassz cikke a „tiltott szavakról”, amik leírásával az olvasóid elűzésén kívül sok mást nem érhetsz el. Mert elcsépeltek, és igazából nincs konkrét jelentésük, ami miatt csak vesztegeted vele az olvasód idejét.

Ezek közül az egyik legizgalmasabb a felsőfok erőltetett használata. Ha szeretnéd azt írni, hogy tiéd a legjobb, legszebb, leggyorsabb szolgáltatás a valamilyen területen, felejtsd el a felsőfokú melléknevet. Mert mekkora sebességnél lesz valami a leggyorsabb, milyen számadat igazolja a mindenkit leköröző nagyságot?

Ne ködösíts, ne állíts ellenőrizhetetlen dolgokat, mert pillanatok alatt érkezik a vásárlói ítélet „Üres duma, ez is csak hülyíteni akar!”. Gyűjtsd ki a számokat, tényeket, majd fordítsd át őket olyan nyelvre, analógiákra, amit megért a vásárló.

Gyors gyakorlati példa
  • 10 terabyte-os pendrive-unk a legnagyobb tárolókapacitású a piacon.

Helyette:

  • Üzleti vészhelyzet? Számítógépes adatai elvesztése helyett mindig legyen kéznél pendrive-unk, amire könnyedén elfér számítógépe teljes adattartalma is. Tárolókapacitásban megelőzi versenytársaink termékeit.

Hasonló okból kerüld amúgy a maximális, minimális, optimális szavak használatát is. Üres általánosságokra senki sem szeret időt vesztegetni. Írd meg, hogy konkrétan mit értesz ezeken, több haszna lesz.

Kriszta írásából, ami még ide kívánkozik, hogy ugyanígy kerüld el a „nagyon” szó használatát, hiszen nem más, mint egy lusta megoldás a primitív melléknevek felturbózására.

Valami nem „nagyon elgondolkodtató”, hanem szöget üt a fejedbe, bogarat ültet a füledbe, nem hagy nyugodni, megszállja a gondolataidat; hasonlóképen nincs „nagyon gazdag”, hanem tehetős, aranyéletű, gondtalan, sikeres, stb.

Szóval írj jól felsőfokot, vagy ne írj, de ne próbálkozz! 😉

De lássuk a többit!

marketing-srac-fekvo

“Minél nagyobb a büszkeség, annál nagyobb a bukás.” – Dooku gróf

1., A „Mi” használata a „Te” helyett

Vannak cégek, amelyeknek a reklámszövegei alapvetően rosszak, ami abból indul ki, hogy teljesen tévesen gondolják el, mi érdekli a vásárlóikat.

Ahogy erről a reklámokról írt szuper könyvében Roy H. Williams is fogalmazott (a tengerentúlon bestseller-író és elismert marketing tanácsadó), a közkeletű tévedés oka, hogy feltételezik, a vásárlót csupa olyan kérdések izgatják, hogy mi ez a cég, milyen termékeket forgalmaz, mikor van nyitva, hol található.

Pedig igazából csak egyetlen kérdés fontos számára: miért érdekeljen engem ez egyáltalán? Mi az, ami miatt szükségem van erre? Miért lesz ettől kevesebb az életében a stressz, több a szabadideje, miért fogják többre tartani az ismerősei?

Ez azért lényeges, mert ha nem erről szól egy szöveg, akkor nem tölt az olvasásával időt a vásárló. Az idő és a pénz pedig ugyanannak az érmének a két oldala Roy szerint. Senki nem adja oda a pénzét, amíg nem ajándékozott meg az idejével. Érdemes arról írni, ami érdekli őket.

Szóval, ha a szövegeidben több a „Mi”, a „Cégünk”, mint a „Te”, akkor itt az ideje a szövegek átalakításának.

2., Homályos, világhódító cégnevek és klisék

Van két szlogen- és cégnévtípus, ami bármennyire klisévé vált az évek során, valamiért nem tudnak kikopni a magyar vállalkozások életéből:

  • Több, mint… X.
  • Minden, ami…Y.
Mi a baj a klisékkel?

Unalmasak, általánosítanak. Míg a szokatlan, az érdekes beindítja a képzelőerőt, addig a klisék kikapcsolják a kíváncsiságot. A legutóbbi felmérések szerint kevesebb mint 8 másodpercünk van megragadni egy olvasó figyelmét. Ha belegondolsz, hogy ennél még az aranyhalak is képesek egy másodperccel tovább koncentrálni valamire, akkor máris érheted, egy elcsépelt mondatnál miért nehezebb rosszabb kezdést elképzelni mindehhez.

Ami pedig talán még ennél is nagyobb baj a két sablonnal az az, hogy pont azt hallgatják el, hogy az adott cég mit kínál a vásárlóinak.

Például:

  • Több mint horgász – Mivel több? Vadászbolt is? Van erre bárkinek ideje, hogy kitalálja?
  • Minden, ami nő – És pontosan mi minden? Mit lehet ott kapni?

Manapság mindent elönt a reklámzaj, folyamatosan nézzük a telefonjainkat, senki sem veszi majd a fáradtságot, hogy kiderítse, mivel is foglalkozik a vállalkozásunk. Egy ilyen névvel egyszerűen azt a versenytársunkat fogják választani, aki kiírja, mivel foglalkozik.

Figyelj a felsoroltakra, és kerüld el a reklámszövegek sötét oldalát! 😉

Szívesen kérdeznél a témával vagy munkánkkal kapcsolatban? Írj elérhetőségeinkre, hamarosan válaszolunk!

Küldj e-mailt!